Menu
Mi a legjobb magyarázat az Univerzum keletkezésére? Elkezdett létezni, vagy nem volt kezdete? Hogyan erősített meg a 20. századi kozmológia több száz éves filozófiai sejtéseket?
Mi a legjobb magyarázat az Univerzum finomhangoltságára? Csak a véletlen miatt alkalmas az életre a világegyetem? Esetleg egy multiverzumban élünk? Vagy más: egy intelligens tervező állhat a fizikai konstansok finomhangoltsága mögött?
Ha nincs Isten, nem léteznek objektív morális értékek és kötelességek. Nincs objektíven “helyes” vagy “helytelen”, “jó” vagy “rossz”. Ha viszont léteznek olyan tettek, amelyek egyértelműen helytelenek (vagy éppen helyesek), az csak úgy lehetséges, ha létezik Isten. A kérdés tehát nem az, hogy lehetünk-e jók az Istenbe vetett hit nélkül. A kérdés az, hogy lehetünk-e jók Isten nélkül? Azaz ha nincs Isten, beszélhetünk-e jóról és rosszról, helyesről és helytelenről?
Hogyan vizsgálhatnánk meg ezt a kérdést? Sokan valószínűleg azt mondanák, hogy Jézus feltámadása „hit kérdése”: van, aki hisz benne, és van, aki nem. Békefi Bálint előadásában elmondja, szerinte miért téved az, aki szerint ennyivel el lehet intézni a kérdést. Előadásában megvizsgálja a feltámadás történelmi kérdéseit és azt: mi lehet a legjobb magyarázat a történtekre?
A tudat kérdése maradt a tudomány egyik legnagyobb rejtélye: miért léteznek szubjektív élmények és tapasztalatok? Sam Harris, az ismert ateista tudós és író szerint „pusztán fizikai folyamatok elemzésével sohasem fogunk képet alkotni a tudatról”. Meg tudjuk magyarázni a tudati folyamatokat a természettudomány eszközeivel?
A tudat radikálisan különbözik mindentől, amit a fizikai világban ismerünk – éppen ezért a tudomány (egyik) legnagyobb misztériuma. Milyen naturalista magyarázatok születtek a tudati folyamatokra? Lehetséges-e, hogy egy komplex fizikai rendszer (mint az agy, vagy egy szuperszámítógép) egyszer csak öntudatra ébred? Mit jelent ez az ateizmus és a teizmus számára?
A 18. század előtt csak elvétve találunk valakit, aki tagadta volna a lélek létezését. A 19-20. században azonban valami gyökeresen megváltozott. Egyre többet ismertünk meg az agy működéséről, megszületett a molekuláris biológia és az informatika fejlődésével elkezdtünk mesterséges intelligenciát létrehozni. Daniel Dennett, az ateista filozófus 1991-ben azt mondta: az uralkodó nézet már a materializmus. Az elme (és a lélek) semmi más, mint egy fizikai jelenség – azaz az elme egyenlő az aggyal.
Ma azonban a szélsőséges materializmus váltáságát látjuk. Lehet, hogy visszatér a lélek-hipotézis?
Mi az új ateizmus és miben különbözik a régitől? Kicsoda Richard Dawkins és milyen állításokat tesz “Az isteni téveszme” c. művében? Hogyan válaszolhatunk ezekre? Weller Levente (mérnök, teológus) előadásában ezt a kérdést járta körül – hamarosan érkezik az előadás második része is.
(Az első néhány percben egy technikai hiba miatt az előadó néhol lemarad a képről. A hangminőség változatlan, pár perccel a felvétel kezdete után javítottuk.)
Mi az új ateizmus és miben különbözik a régitől? Igazolhatja-e Richard Dawkins (sok helyen jogos) valláskritikája, hogy Isten nem létezik?
Az előadás 2. részét itt éred el.
Mi teszi a tudást tudássá? Mitől racionális vagy irracionális egy gondolat? Csak érvek alapján helyes hinni? Hogyan gondolkodtak a filozófusok és a Biblia a tudásról? Hogyan ér össze ez a kettő a 20. század utolsó harmadának egyik legjelentősebb filozófusánál, Alvin Plantingánál? Békefi Bálint előadásában ezekre a kérdésekre keresi a választ.
Mit nevezünk a filozófiában Pandora szelencéjének? Hogyan lehet ezt feloldani? Ha a kereszténység lehet racionális, akkor miért ne lehetne minden vallás (vagy tévképzet) racionális? Milyen alapja lehet egy keresztény episztemológiának? Békefi Bálint előadásában erre keressük a választ.
Lépj be a csoportba, tedd fel kérdéseidet, beszélgess, vitázz. Végre olyan emberekkel beszélgethetsz, akiket szintén érdekelnek ezek a témák. Nincsenek rossz kérdések.
Hamarosan indítjuk online műsorunkat, ahol az általatok beküldött kérdésekkel fogunk foglalkozni. Küldj be egy kérdést, és a műsorban egy beszélgetés során válaszolunk rá.
Töltsd ki az űrlapot és küldd be a kérdésedet!
Egy csapat fiatal, akik keresik a válaszokat az élet nagy kérdéseire: Létezik-e Isten? Mi az élet értelme? Mi a kapcsolat a tudomány és a vallás között? Mindannyiunkat inspirált William Lane Craig munkássága. Az angol nyelvű oldalán (ReasonableFaith.org – innen jön a magyar név) sok száz hasonló témájú előadás található, nagyrészt ezeket mutatjuk be magyar nyelven, majd beszélgetünk róla.
Az Értelmes hit hivatalos magyar Reasonable Faith Chapter (azaz a Craig által alapított nemzetközi szervezet által elismert csoport).
Kéthetente tartunk előadásokat & eszmecserét a belvárosban különböző témákról. Ha feliratkozol a fenti űrlapon, követsz minket Facebook-on és belépsz a csoportba, akkor minden eseményről kapsz értesítést, így semmiről nem maradsz le.
Igen! Ha szeretnél róluk értesítést kapni, kattints ide.
Igen, az Értelmes hit szervezői keresztények.
Bár nem létezik valódi pártatlanság (még a tudományos módszerben is preszuppozíciókkal dolgozunk), igyekszünk korrekten bemutatni az érveket. Az érvek viszont biztosan pártatlanok: magad is el tudod majd dönteni, hogy mennyire meggyőzőek, ahogy azt is, hogy valid-e az érvelés vagy sem. Azt szeretnénk, ha megalapozott döntést hoznál.
Igen, sőt: már a regisztrációs űrlapon is várjuk a kérdéseidet. A programok után is van lehetőség tovább beszélgetni ezekről a témákról.
Írj Péternek az info@ertelmeshit.hu címre.
